Képviselet  Adózási jogszabályok: ki tekinthető adózási szakembernek?

Az alábbi írásban részletezzük, hogy mi a különbség az adószakértő, az adótanácsadó illetve az okleveles adószakértő között.
 

  Illeték   Adóügyekben az illeték mértéke korlátozza a jogorvoslathoz fűződő alkotmányos alapjogot.

Adóügyekben is megilleti az ügyfelet a jogorvoslathoz fűződő jog. A jegyzőkönyvre tett észrevétel még illetékmentes. Az első fokú határozatra benyújtott fellebbezés viszont már illetékköteles. Véleményem szerint az illeték mértéke eltúlzott. Például egy 5 millió forint adóhiányt megállapító határozattal szemben a fellebbezés eljárási illetéke 200 ezer forint. Márpedig egy revizor pillanatok alatt „elő tud varázsolni” egy több milliós adóhiányt eredményező ügyet. Elég, ha félreteszik a hatályos jogszabályokat!

 Árfolyamgát  Megoldás a devizaalapú lakáshitelesek problémájára!

A kormány észlelve a deviza alapú lakáshitelekkel kapcsolatos társadalmi szintű problémákat, a bankokkal egyeztetve, törvényi szinten megalkotta a 180 forintos árfolyam gát és az egyéni gyűjtőszámla fogalmát. A bankok is kidolgozták a technikai feltételeit a gyűjtőszámlák kezelésének. Már az intézkedés kidolgozásakor egyértelmű volt, hogy ez a megoldás csak keveseknek ajánlott, csak elodázza problémát, de nem oldja meg ...

 

 

 

 

 

 

 Bíróság  Kakukktojások az igazságügyi adó- és járulék szakértők között!

Az is az adózási szakmához tartozhat, aki saját magáról állítja: „én értek az adóügyekhez”. Ha a Pénzügyminisztérium egy kérelem alapján elhitte valakiről, hogy ért az adóügyekhez és van megfelelő gyakorlata, akkor kiállított számára egy adószakértői igazolványt. Ez a visszás helyzet tükröződik az igazságügyi szakértői névjegyzékben is.

 Jogértelmezés  Adójogszabályok értelmezése és a csoportgondolkodás.

A csoportgondolkodás akkor jön létre, mikor az egyén önmagát és a saját gondolatait alárendeli a csoport által elfogadott (vélt vagy valós) normáknak. Általánosan megjelenik a sebezhetetlenség illúziója, és ezzel a csoportba vetett megkérdőjelezhetetlen bizalom. Miért születnek első ránézésre részrehajló, hibás bírósági ítéletek?

 Adóellenőrzés  A Kúria két évre vissza-menőlegesen megsemmisítette a NAV jogsértő gyakorlatát!

A kialakult adóhatósági gyakorlat szerint a NAV Fellebbviteli Igazgatósága a 2018 után elrendelt új eljárásokban is a régi Art. alkalmazását írta elő az elsőfokú adóhatóságoknak. A Kúria most kimondta, hogy jogsértő az adóhatóság gyakorlata. Miután a téves jogalapon nyugvó határozat semmis, ezért ezek az új eljárásban a régi Art. szabályai alapján megszületett határozatok semmissé nyilváníthatók. A semmisségre időkorlát nélkül lehet hivatkozni, így nemcsak a folyamatban lévő ügyekben lehet eredményesen felhasználni a Kúria végzését, hanem a bíróságon meg nem támadott jogerős határozatok esetében is.

KATA  Hogyan lehet nagyot bukni a Katás adózással?

Rossz könyvelői tanáccsal több százezer forintot is bukhatnak azok a Katások, akik  meggondolatlanul lépnek ki a Katából vagy  mennek táppénzre...